A mérgező szülők felnőtt gyermekei szinte valamennyien sérült önértékeléstől szenvednek, ami az önpusztító viselkedésformák elsődleges előidézője. Csaknem mindannyian értéktelennek, szeretetre méltatlannak és alkalmatlannak érzik magukat – állítja Susan Forwald, a Mérgező szülők című könyvében.

Az alacsony önértékelést kiváltó érzések jórészt abból erednek, hogy a mérgező szülők gyerekei – hol tudatosan, hol tudattalanul – önmagukat hibáztatják azért, mert a szüleik bántották őket. Egy védtelen, rászoruló gyerek számára elviselhetőbb a bűntudat érzése, -hogy valami rosszat tett, amivel kiérdemelte a szülei haragját-, minthogy elfogadja a rémisztő tényt, hogy apában vagy anyában, nem lehet megbízni.

Amikor ezek a gyerekek felnőnek tovább hordozzák az alkalmatlanság és a bűntudat érzésének terheit, ami rendkívül megnehezíti számukra a pozitív énkép kialakítását. Az ebből fakadó önbizalomhiány és csökkentértékűség érzése azután életük minden aspektusát beárnyékolja.

„Ha választanom kellene a testi és a szóbeli bántalmazás közül, inkább egy verésnek tenném ki magam. Annak megmarad a nyoma, így legalább az emberek sajnálnak érte. A szavaktól az ember csak megbolondul. A sebek láthatatlanok. Senki nem törődik vele. A valódi sebek százszorta gyorsabban gyógyulnak, mint a sértések.”

Sokan bizonytalanok vagyunk, hogy vajon tényleg rosszul bántak-e velünk a szüleink, vagy csak mi vagyunk túlérzékenyek. A lenti kérdőív segítségedre lehet a kérdés megválaszolásában. A kérdések többesszámban utalnak a szülőkre, bár lehet, hogy a válaszaid csak az egyik vagy a másik szülődre vonatkozik.

Gyerekkori kapcsolatod a szüleiddel

1. Mondták rád a szüleid, hogy rossz vagy, hogy hitvány vagy? Szólítottak-e számodra sértő neveken? Kritizáltak-e állandóan?
2. Okoztak-e fizikai fájdalmat a fegyelmezéshez? Vertek-e szíjjal, fakanállak vagy más eszközzel?
3. Alkoholizáltak vagy kábítószereztek-e, amitől összezavartan, kínosan, megrémülve, sértve vagy szégyenkezve érezted magad?
4. Súlyosan depressziósak vagy megközelíthetetlenek voltak-e a szüleid érzelmi nehézségek vagy fizikai, illetve mentális betegség miatt?
5. Neked kellett gondoskodnod a szüleidről a fenti problémáik miatt?
6. Tettek-e veled olyasmit, amit titokban kellett tartanod? Zaklattak-e bármilyen módon szexuálisan?
7. Gyakran féltél a szüleidtől?
8. Féltél-e kifejezni a dühödet a szüleiddel szemben?

Felnőttkori életed

1. Rendszeresen bonyolódsz romboló vagy bántó jellegű kapcsolatba?
2. Gondoltad már úgy, hogy ha valakihez túl közel kerülsz, az majd megbánthat vagy elhagyhat?
3. Általában pesszimista vagy és a legrosszabbra számítasz az emberektől és az élettől?
4. Nehezen igazodsz el abban, amit érzel és abban, amit meg szándékozol tenni?
5. Félsz attól, hogy ha az emberek megismerik az igazi énedet, akkor nem fognak szeretni?
6. Szorongsz, amikor sikereket érsz el, van-e olyan érzésed, hogy valaki leleplez és kiderül, hogy egy csaló vagy?
7. Szoktál nyilvánvaló ok nélkül haragot vagy szomorúságot érezni?
8. Nehezen tudod elengedni, jól érezni magad?
9. Maximalista vagy?
10. Tapasztaltad már, hogy a legjobb szándékaid ellenére is úgy viselkedsz, mint a szüleid?

Felnőtkori kapcsolatod a szüleiddel

1. Úgy kezelnek a szüleid, mintha még mindig gyerek volnál?
2. Fontos döntésekben szükséged van a szüleid helyesléséhez?
3. Tapasztalsz-e heves érzelmi vagy fizikai reakciót, amikor a szüleiddel találkozol vagy amikor tudod, hogy találkozni fogsz velük?
4. Félsz ellenkezni velük?
5. Manipulálnak-e a szüleid fenyegetőzéssel bűntudatkeltéssel?
6. Manipulálnak-e a pénzzel?
7. Érzel-e felelősséget a szüleid érzéseivel kapcsolatban? Úgy érzed, hogy kötelességed gondoskodni arról, hogy nekik jobb legyen?
8. Úgy érzed, hogy bármit is csinálsz sosem leszel elég jó nekik?
9. Hiszel abban, hogy egyszer majd megváltoznak és jobbak lesznek a szüleid?

– Susan Forward Mérgező szülők könyve alapján –

Ha a kérdések egyharmadára igennel feleltél, akkor ez a könyv nagyon sokat segíthet neked. Ha a könyv elolvasása után további támogatásra lenne szükséged, akkor szeretettel látlak egyéni konzultáción vagy valamelyik önismereti csoportunkban.